Cikkek

Windows 7 mentési lehetőségek

kategória: Biztonság — forrás: Microsoft TechNet — dátum: 2009-09-24 — értékelés: 4.00Nyomtató

Kliensoldalt vizsgálni több szempontból lehet. Túl azon, hogy milyen (magán?) célra vagy milyen (vállalati?) környezetben használjuk majd, a mentés sosem elhanyagolható dolog.

Főleg, ha elég jelentős változáson esett át - persze nem a Windows Vistához képest. Többféle kérdés fogalmazódhat meg az emberben, alternatívaként felvázolok párat, de hogy ezek közül melyik világítja meg legjobban a problémát, azt döntse el az olvasó.

Hova tűnt az ntbackup? Hogyan mentsünk? A kedvencem pedig az, hogy mire mentsünk? Szerintem ez itt a lényeg, mert úgy érzem, hogy az árnyékmásolat technológia csak egy része a válasznak. Az élő eseményeken már láthattunk megoldást egyéb 2008-as termékek mentésére, ami segít választ kapni a kérdésben rejlő diszk alapú megközelítésre.

Az "előszóban" szereplő kihívás apropója pedig az, hogy a világhálón már található egyszerűbb leírás a témában, és nem akarok ahhoz hasonló kinézetet kelteni. Ezért első körben nem is ott fognám meg a dolgot, hogy hol találjuk ezt a grafikus felületen, mert aki már kereste vagy használta, az úgyis tudja. Még egy dolgot megemlítenék, amiért kipróbálom ezt a mókát a kliensoldalon. Történt ugyanis, hogy más vonalon felmerült a kérdés a systemstate mentés azonos kötetre való helyezése kapcsán.

Nem árulok el titkot azzal, hogy a Control Panel > System and Security > Backup Your Computer menüpont alól kezdeményezhetjük a mentést. Ennek is megvan a maga feelingje. A példa kedvéért viszont én leszek a kuruzsló, aki a legnagyobb mágiát a barátján mutatja be. Ki más lehetne Ő, mint a parancssor, és íme a kezdet az 1. ábrán:



Nem azon lepődöm meg, hogy a backuptarget azonos kötetre kerül, hanem azon, hogy a "wbadmin start systemstatebackup..." nem támogatott. Ez nem a rossz dzsudzsu, hanem a kliens folyománya. Sebaj. Van még egy barátom, a Goog... Live Search. :) Csak vicc volt. Kezdjük az alapoktól. Ha csak a wbadmin parancsot adjuk ki, akkor a hibajelzéssel párhuzamosan visszaadja az egyszeri futtatás supportált formáját. A feltűnt parancssori paraméterlista teljesen világos és jól értelmezhető. Mondom én, hogy a barátom.

Adjuk ki most a "wbadmin start backup" parancsot, hogy lássuk az újabb szükséges paramétereket...mert akad egy pár. Lesz itt egy olyan kapcsoló, ami nemcsak a szükséges és egyben az elégséges feltételt teljesíti, hanem még többet is. A 2. ábrán ez mindenkinek szemet kell szúrjon.



De honnan indultunk? Mindegy, de azonos kötetre célozzunk. A megoldás (registry?) kulcsa a backuptarget definiálásában rejlik. Elronthatjuk ezt is? Persze, mutatom a 3. ábrával:



Lehet, hogy én írtam el, és kíváncsi lennék, mit szólna a Goog... Live Search ehhez, mindenesetre most nem nézem meg. Viszont! Ha már egyszer diszkre kell mutassunk útvonalat, akkor tegyük ezt UNC hivatkozással (\\computername\share). Siker esetén ezt kellene látnunk. Mi több, én láttam is a 4. ábra nyújtotta látványt.



Még egy apróság, amikor már biztosak vagyunk a dolgunkban, akkor alkalmazhatjuk a -quiet kapcsolót, hogy ne kérjen külön megerősítést. Ezt a levest mi főzzük, és az ne kérdezzen vissza!

Mielőtt mélyebbre ásunk, egy gondolat erejéig csavarjuk meg ezt az egész témakört egy mezei felhasználóval. Ahogy a pályázatokat néztem, az "UAC kontra elevált ablakok" tanulmányt még nem követte el senki - egyébként én sem merem, de mert jól hangzik, és értelme lehet erre figyelni, azért legyen nyoma az utókor számára, hogy ilyen is van. Futtassuk adminisztrátorként a szükséges ablakot, hogy ne ütközzünk az 5. ábrán látható hibaüzenetbe:



Említsük meg a kapcsolódó könyvtárszerkezetet és a logolást is. Lehet, hogy valaki számára hasznos lehet az az infó, hogy a C:\windows\Logs\WindowsBackup háza táján kell szaglásznunk egy kicsit. Az utolsó varázslat, amit elkövetnék, az a logfájlok kezelése, utána már csak gondolatokat ébresztek. Az előbb említett könyvtár tartalma akár többféle fájltípust is tartalmazhatna, de egyet biztosan fog. A tesztek folyamán az .ETL kiterjesztés követte minden lépésemet. Hogyan nyissuk meg ezeket az állományokat? Hívjuk segítségül a Computer Managementet, amelynek megnyitása után és az Event Viewer kiválasztásával elérjük az Open Saved Log... funkciót. Itt importáljuk a trace logokat, aztán nézelődhetünk. Az élmény eléréséhez az alábbi, 6. ábrával járulnék hozzá:



Az élet nem ilyen egyszerű, és ilyen rövid időtartamban én is csak a felszínt kapartam meg. Amit bemutattam, az egy alkalmazásszintű mentés. A végeredménye .VHD és .XML kiterjesztésű fájlok, amit a WindowsImageBackup nevű könyvtár a paraméter által megcélzott köteten tárol.

Ezt az egészet azért mutattam, mert amikor a GUI-n keresztül próbálkoztam, és szándékosan több partícióra bontottam az egyik diszket, akkor egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ha a célállomásra egy, a már formázott meghajtót választottam ki - amin némi text fájl is szerepelt adatként -, akkor azt már nem tudtam bevonni egyéb mentésbe, amit a 7. és 8. ábra közötti különbség mutat, amolyan előtte-utána összefüggésben:





A költői kérdéseket a végére hagytam. A fájlszintű mentésekkel mi a helyzet? Ez maga a sötét oldal. Nem is másznék bele, mert még én is csak felfedezőúton járok. Mire gondolok? Az előző verziók visszaállításával biztosan találkoztatok. Kellemes és használható megoldás. Amikor egy előző verziójú állapotot fájlként tudok másolni, akkor ennek az egész VSS árnyékmásolatnak kell képződjön egy olyan halmaza, ami fájlszintű kimenettel rendelkezik.

Mindenesetre vannak lehetőségeink, csak tanulni kell, gondolkodni, és tervezni még az átállások előtt! Ha pedig a mentés ilyen jól megy, mivel is zárhatnám soraimat...archiváljunk!

Szerző: Szépvölgyi István

A fenti cikk a Microsoft TechNet Windows 7 pályázat egyik pályaműve, gratulálunk a szerzőnek!