A Windows Vistában - csak úgy, mint az azt megelőző NT rendszereknél - alapszintű és a dinamikus tárolás közül választhatunk. Egy merevlemez tehát e két tárolási formából az egyiket használja.

Az alapszintű lemezkezelést a DOS-tól kezdődően az összes Win9x-es és NT rendszer támogatja, de Windows 2000-től már dinamikus tárolásra is lehetőségünk van. A technológiát a Microsoft saját csemetéjének tekinthetjük, amelyet a Veritas-al (ma Symantec) közösen fejlesztett ki. Természetesen az alaplemezek sokkal elterjedtebbek, mivel az átlagfelhasználó igényeinek tökéletesen megfelelnek. A lemez partíciónáló stílusa (MBR / GPT) és a partíciók fájlrendszere (FAT32 / NTFS) független a lemezek tárolási módjától.

A dinamikus lemezek előnyei

Alaplemezek a partíciótípustól függően maximum 128 kötet létrehozását teszik lehetővé. Ezzel szemben a dinamikus lemezeken akár 1000 partíció is létrehozható. Alaplemeznél nincs bonyolítás, partíció, partíció, egy kutya. Dinamikus lemezeknél viszont 5 féle kötet létezik: egyszerű, átnyúló, sávos, tükrözött, RAID-5.

Egyszerű kötet
Hasonló az alaplemezek partíciójához, a kötet a lemez egy - vagy több - szabad területén hozható létre és igény szerint kiterjeszthető. Angolul: simple volume.

Átnyúlós kötet
Több merevlemezen található szabad területek összekapcsolásával hozható létre. Maximum 32 lemezre terjedhet ki, nem tükrözhető és nem hibatűrő. Képzeljük el, hogy létrehozhatunk egy akkora partíciót, ami nagyobb mint a merevlemezünk. Ha egyszerűen betelik az adott lemez, az utána következő adatok már a másik lemezre fognak átkerülni (automatikusan). Angolul: spanned volume.

Sávos kötet
A sávos kötet adatai összefésülve találhatók kettő vagy több fizikai lemezen. Az adatok egyenletesen elosztva, váltakozva kerülnek az egyes lemezekre. A sávos kötet nem tükrözhető, nem bővíthető és nem hibatűrő, viszont nagyon jelentős gyorsulás érhető el vele a fájlműveletekben. Ott érdemes használni, ahol az adatvesztés nem probléma. Minél több merevlemezzel dolgozunk, annál gyorsabb lesz az adatok kezelése, viszont annál valószínűbb az adatvesztés is az egyik merevlemez meghibásodásakor. Ezt a módszert RAID-0-nak is nevezik. Angolul: striped volume.

Tükrözött kötet
A tükrözött kötet hibatűrő, mert adatai duplikálva találhatók meg két fizikai lemezen. Az adatredundanciát az biztosítja, hogy az első lemezen tárolt valamennyi adatot egy második lemezen is tárolja a rendszer. Ha valamelyik lemez meghibásodik, akkor az adatok még hozzáférhetők a másik lemezen. A tükrözött kötet nem bővíthető. A tükrözéses módszert RAID-1-nek is nevezik. Angolul: mirrored volume.

RAID-5
A RAID-5 kötet olyan hibatűrő kötet, amelynek adatai és paritása csíkképzéssel három vagy több fizikai lemezen vannak elhelyezve. A paritásadatok (számított értékek, amelyeket az adatok meghibásodás utáni helyreállítására használhatók) szintén csíkképzéssel vannak elhelyezve a lemezeken. Ha egy fizikai merevlemez meghibásodik, akkor a RAID-5 kötet azon része, amely a meghibásodott lemezen volt, rekonstruálható a megmaradt adatok és a paritásadatok alapján. A RAID-5 kötet nem tükrözhető és nem bővíthető.

Összefoglalás

Azt hiszem most már mindenki számára nyílvánvalóvá vált, hogy több merevlemezes rendszerek és extra biztonság vagy teljesítmény igények mellett érdemes dinamikus lemezeket használni, főleg ha ki akarjuk használni a RAID technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez eddig szép és jó, lássuk a limitálásokat by Microsoft...

A dinamikus lemezek csak Vista Enterprise és Ultimate alatt érhetőek el, de még itt sem használhatjuk a tükrözött köteteket. A tükrözés csak a szerver változatokban, azaz Windows Server 2008 alatt megy. Továbbá nincs lehetőségünk dinamikus lemezek kezelésére hordozható számítógépekben, hisz ezek általában csak egyetlen merevlemezzel rendelkeznek, így értelmetlen lenne.

Az alaplemezt könnyen átkonvertálhatjuk dinamikussá, de fordítva már nem rózsás a helyzet. A visszaváltáshoz előbb le kell mentenünk az összes adatot, majd újra kell formáznunk a lemezt.

• 7
• Vista
• XP