Izrael állam 60 éves fennállása alkalmából áttekintettük az ország technológiai iparának kialakulását és mai helyzetét.

Hatvan év nagyjából három generációnak felel meg. Shai Agassi, az SAP termék és technológia csoportjának korábbi elnöke blogján a három generációhoz hozzáad egy negyediket is, az 1948 előttiekét - szerinte Izrael állam kialakulásának esetében egy 0. generációt is figyelembe kell vennünk. A 0. generáció energiájának nagy részét a független Izrael megalakítására fordította, konkrétan azoknak az infrastrukturális és adminisztratív eszközöknek a létrehozására, amelyek egy állam működtetéséhez szükségesek. A technológiai szempontok olyannyira fontosak voltak e generáció számára, hogy egy tudóst, Chaim Weizmant választották meg első elnökként.

Független államként Izraelnek gyakorlatilag azonnal meg kellett kezdenie a túlélési harcot, és ezt a feladatot vállalta fel a technológusok I. generációja. A felsőoktatás (már az 1920-as években elkezdték működésüket az olyan tekintélyes intézmények, mint a Technion és a Hebrew University) és a hadsereg szoros együttműködésben dolgozott azon, hogy a haditechnikát a lehető legmagasabb szintre fejlesszék. (Az Irakból bevándorló idősebb Agassi szerződést kötött az izraeli hadsereggel: fizetik egyetemi tanulmányait, cserébe állami alkalmazásban marad nyugdíjazásáig - a befektetés igen jónak bizonyult. Agassi édesapjának első munkája egy vezeték nélküli kommunikációs hálózat kidolgozása volt a teljes Sínai-félszigeten; ezt a hálózatot használták az 1973-as, úgynevezett Jom Kippuri háború során.)

Az 1973-as arab-izraeli háború utáni időszak a II. technológiai generációé, amellyel szemben ezúttal az volt az elvárás, hogy járuljanak hozzá az export növeléséhez és általában a gazdaság fejlesztéséhez. Ezt egy, a korábbihoz képest ellentétes irányú technológiai "áramlattal" valósították meg. Ahogy az ország egyre stabilabb lett katonai szempontból, a technológiai fejlesztések is kezdtek átkerülni civil felhasználásra, majd exportálták is azokat. A technológiai fejlesztők - sok esetben katonatisztek - üzletemberekként kezdtek dolgozni, és megtanulták, hogyan lehet a fejlesztéseket külföldön is eladni.

Végül pedig a III. generáció az 1980-as évek végén kezdett kialakulni és a 90-években kapott erőre, éppen a dotkom lufi idején. Fiatal, agresszív, kockázatvállaló, technológiarajongó fiatalok voltak, többek között az ICQ és a CheckPoint alapítói. A korábbi évtizedekkel ellentétben, amikor az elsőrendű szempont a közösség, az ország fellendülése volt, a III. generáció inkább az egyéni érvényesülés útját követte. Tény, hogy egész más környezetben kezdték el tevékenységüket, például sokkal több állami támogatást élveznek, mint elődeik - mutat rá blogjában Shai Agassi.

Szigorúbb befektetők
Izraelben az állam valóban nagy figyelmet fordít nem csupán a már meglévő kis technológiai vállalatok támogatására, hanem arra is, hogy ha valakinek csak egy ötlete van, azt meg is valósíthassa - legalábbis a kezdeti lépéseket, mondta el lapunknak Shay Jacobi, a Magyarországon nemrég megalakult i-Tech Solutions Kft. ügyvezető igazgatója. Az állami apparátusban külön helyet foglal el az Ipari Minisztériumon belül működő tudományos vezető, akinek feladata, hogy úgynevezett inkubátorokat biztosítson az ígéretesnek látszó technológiai kezdeményezéseknek. Ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig a fejlesztők pénzügyi támogatást és megfelelő infrastruktúrát kapnak elképzelésük megvalósításához. Nagy segítséget jelenthetnek egy induló vállalat számára a befektetők is. Az 1990-es években például nagyon sok pénz érkezett az izraeli technológiai szektorba, a kis cégek hirtelen azon kapták magukat, hogy rengeteg pénz áll rendelkezésükre, amit számolatlanul költhettek. Aztán a dotkom lufi kipukkanásával a befektetők is jóval óvatosabbak lettek, alaposabban figyelik, hogy mire költik a pénzüket - mondta Shay Jacobi.

Ám az idők más tekintetben is változtak. Az 1990-es évek közepéig a hullámokban - főként a Szovjetunióból - érkező bevándorlók jócskán pótolták a technológiai szakemberhiányt, és nem utolsósorban leszorították a fizetéseket, de ezek az idők már elmúltak. Ma már komoly szakemberhiány mutatkozik olyan alapvető technológiai állásokban, mint a szoftverfejlesztés. A BusinessWeek szerint az ország oktatási rendszere és a külföldi agyelszívás negatív hatással lehet az izraeli high-tech iparra. A 7 millió lakosú izraeli piac kicsinek számít, ezért a hangsúly az exporton van: a tavalyi 34 milliárd dollár értékű ipari kivitel 46 százalékát a high-tech szektor adta...

A cikk folytatásához kattints ide!

• 7
• Vista
• XP