A karácsony mesze van, de a listánkra már most felírhatjuk az MSI Windet. Ha minden jól megy, a nyári mikulás meg is hozza.

2007 októberében kerültek a tajvani üzletekbe az első ASUS Eee PC-k, és nagyjából fél évvel később már ott tartunk, hogy az időközben netbooknak keresztelt kategóriában is megkezdődött a konkurenciaharc, a "ki ad többet hasonló pénzért" játék. Hát nem remek? Nagyon óvatosak vagyunk a szuperlatívuszokkal, mert pontosan tudjuk: igazi nagy nevek toporognak az ajtóban, hogy ránk zúdítsák saját netbookértelmezésüket. Így csak annyit mondunk, előre lelőve a poént, hogy az MSI Wind az eddig látott gépek közül a legjobb a kategóriában!

Mimikri
Az MSI Wind annyira hasonlít a 700-as sorozatú ASUS Eee-re, hogy a méretkülönbség - XS helyett inkább S - csak akkor tűnik fel, ha egymás mellé tesszük a kettőt. Mindez nem véletlen, mert a felhasznált anyagok minősége, a szín és az egész megjelenés kísértetiesen hasonló. Persze a használat leleplezi az eltéréseket, és kimondottan jóleső a felfedezésükre irányuló túra. Márpedig a Wind tele van imádnivaló, apró részletekkel: például a gép fedelének alsó részbe épített hangszórók mágnesei segítenek csukott helyzetben maradni.

A billentyűzete lényegesen nagyobb, mint a 700-as Eee-jé, és ezen már gépelni is lehet, míg amazon inkább csak pötyögtetni. A nálunk járt minta még angol, de a boltokban kapható darabok majd természetesen magyar billentyűzettel bírnak majd. A tapipad még mindig picit kisebb az ideálisnál, de megszokható, vállalható. Remek ötlet, hogy 1+1 gomb lenyomásával kikapcsolható, így könnyű rajta begépelni a hosszabb anyagokat is, anélkül, hogy a letámasztott csuklónkkal akaratlanul mindenféle helyekre küldenénk a kurzort. Ez is olyan szolgáltatás, amelyet csak a lényegesen nagyobb kaliberű gépeknél szoktunk meg, és a többi FN és valamelyik funkciógomb együttes lenyomásával kapcsolható funkció is ilyen.

A billentyűzet teljesen használható méretű, a tapipad azonban kicsi

A zsinórnélküli hálózati vezérlő ki-be kapcsolása, a hangerő- és fényerőállítás, a belső kijelző és a külső monitor közti váltás ilyetén vezérlése manapság alapáras extrának számít, de az akkuról való működtetés "spórolós" és "mindent bele" üzemmódjai közti váltás már közel sem az. A kijelző 10 hüvelykes és 1024×600 képpont maximális felbontású, így nem kell vízszintesen görgetni a weboldalakat, amelyeket meg akarunk nézni, a képminőség pedig kifogástalan. A kijelző felett ott a szokásos 1,3 megapixeles webkamera, ami szintén funkciógombbal kapcsolható ki-be. Három USB 2.0-s kaput, 10/100-as Ethernet vezérlő aljzatot, analóg VGA-kimenetet és SD-kártya olvasót találunk a gépen, nem beszélve a szokásos fejhallgató-kimenet plusz mikrofonbemenet aljzatokról. A Wind képes az SD-kártyáról rendszert is indítani.

Ami a Windben számunkra a legizgalmasabb, hogy ez az első, Intel Atom processzorral szerelt gép, amely nálunk járt. Az 1,6 gigahertzes CPU teljesítménye több mint meggyőző. Az Intel elővette a fiókból a Hyper Threading technológiát, úgyhogy a CPU is többmagosnak látszik az operációs rendszer felől, de ami a technikai részleteknél sokkal fontosabb: egyáltalán nem éreztük úgy, hogy az általa nyújtott teljesítményt csak kompromisszumokkal tudjuk elfogadni. Eddig messze ez a leggyorsabb gép a netbook kategóriában!

Az 1 gigabájt DDR2-667 memória tökéletesen elegendő az XP futtatásához, amellyel a gép érkezett, még úgy is, hogy abból az integrált Intel GMA950 grafikus vezérlő lecsípi belőle a maga részét...

A cikk folytatásához kattints ide!

• 7
• Vista
• XP