A Linux Collaboration Summiten a Microsoft platformstratégiákért felelős vezetőjének kemény kérdésekre kellett válaszolnia. Sam Ramji vitatta, hogy cége szemben állna a nyílt forráskódú közösséggel.

A múlt héten San Franciscóban tartott konferencia legfőképp a Linux platformra fókuszált, de az egyik legélénkebb kerekasztal-beszélgetés a Linux és a többi operációs rendszer kapcsolatáról szólt. Már a beszélgetés címe is sokatmondó: "Miért nem tudunk kijönni egymással?" A kerekasztalnál ülők névsora is arra utalt, hogy szikrák fognak pattogni: ott volt Jim Zemlin, a Linux Foundation ügyvezető igazgatója, Ian Murdock, a Sun alelnöke - és nem mellékesen a Debian GNU Linux projekt alapítója -, valamint Sam Ramji, a Microsoft platformstratégiákért felelős igazgatója.

Szeretlek is, meg nem is...
A beszélgetés leginkább a Microsoft és a nyílt forráskódú szoftverek készítői közötti, nem éppen rózsás kapcsolatról szólt. Ramjinak, aki a Microsoft nyílt forráskóddal foglalkozó laborját vezeti, és a cég ezzel kapcsolatos stratégiájára komoly befolyása van, az asztal körül ülők és a hallgatóság nem túl visszafogott kérdéseire kellett válaszolnia, de meggyőző érvekkel és szellemes riposztokkal állta az össztüzet.

Mint elmondta, a felhasználói igény elkötelezettséget váltott ki a Microsoftból, hogy kompatibilitást biztosítson a nyílt forráskódú programokkal. Valóban, egyre több cég telepít Apache, PHP és egyéb nyílt forráskódú komponenseket a Windows-alapú szerverekre. A Microsoft - úgy tűnik - felismerte ezt a trendet, és igyekszik szorosabb kapcsolatot kiépíteni az Apache-közösséggel. A cég tavaly csatlakozott az Apache Foundationhöz, és már hozzájárult némi kóddal a szolgáltatás-orientált alkalmazások és az Apache közötti kompatibilitás biztosításához. A Microsoft az Apache megengedő hangvételű nyílt forráskódú licencét is adoptálta a Web sandbox kezdeményezésében; ez két saját, OSI (Open Source Initiative - Nyílt Forráskód Kezdeményezés) által elfogadott, megosztott kódról szóló licencének egyikét váltotta fel.

Ramji elmondta, hogy - a Microsofton belül, de a cégen kívül is - feladatai közé tartozik a nyílt forráskódú szoftverek Windows platformon belüli fontosságának hangsúlyozása. Álláspontja szerint nincs kettősség a Microsoft és a nyílt forráskódú szoftverek között: mint kiemelte, a nyílt forráskódú szoftver a Microsoft számára is lehetőség, és léteznie kell minden platformon. Ennek megfelelően ellenérzését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftot- Linux szembenállással egy kalap alá veszik a nyílt forráskódot is. Ramji meglátása szerint a Windows és a Linux közti versengés nem jelent szembenállást az open source fejlesztési modellel.

- Számos lehetőség kínálkozik a Microsoft és a tágabb értelemben vett nyílt forráskódú szoftverközösség közötti együttműködésre. A számos kompatibilitási, együttműködési probléma megoldása megköveteli a legfontosabb szereplőktől, hogy tegyék félre ideológiai ellenérzéseiket, és technológiai szakértőként működjenek együtt - fogalmazott a Microsoft platformstratégiákért felelős igazgatója.

Szabadalmi nézeteltérések
A legfontosabb problémát a szabadalmak jelentik. A múltban a Microsoft számos esetben visszautasította, hogy együttműködjön bizonyos cégekkel a kompatibilitás megteremtésében, és kijelentette: addig nem is fog együttműködni, amíg nem kötik meg a szellemi tulajdon kérdését tisztázó megállapodásokat. Ezek hangvétele azonban - értelemszerűen - ellentétes volna a térítésmentes továbbterjesztéssel szemben, és így a nyílt forráskódú közösség legtöbb tagja számára elfogadhatatlan.

A Microsoft sokat finomított a kérdéssel kapcsolatos álláspontján, de az esetek többségében változatlanul elzárkózik a kompatibilis megoldások létrehozását térítésmentesen lehetővé tevő megállapodásoktól. Amikor ezekről a szabadalmi kérdésekről kérdezték, Ramji úgy válaszolt, hogy minden egyes szabadalmi kérdést egyedileg kell kezelni. Álláspontja szerint a Microsoft támogat egyes, a szabadalmi rendszert érintő reformokat, és gyakran az egyik legnagyobb áldozata a jelenlegi rendszerben a szabadalmi visszaéléseknek.

Ramji szerint sokak számára ízléstelennek tűnhet, ha a Microsoft az áldozat szerepében tetszeleg, de a vállalat gyakori célpontja a szabadalomsértési pereknek, és az sem ritka, hogy óriási összegek kifizetésére kötelezik a céget ezekkel kapcsolatban. Ramji szerint az a cég álláspontja az, hogy változtatni kell a szabadalmi rendszeren, de arra is kitért, hogy a Microsoft jó oka van rá, hogy érintetlenül hagyjon meglévő szoftverszabadalmakat. Ramji egyetemi kutatásokat hozott fel példaként, melyek alapján ez az a terület, ahol a szabadalmak jó hatással vannak a technológiai fejlesztésekre.

John Klossner karikatúrája

Még nem az igazi
A Microsoft érvelése a szoftverszabadalmak mellett elég vérszegénynek tűnik. A pereskedés költsége a 90-es évek óta messze meghaladja a szoftverszabadalmak licenceléséből befolyó hasznot. Az is említésre méltó, hogy a szoftveripar és a Microsoft már azelőtt jelentős profitot és növekedést produkált, hogy a szoftverszabadalmaztatást egyáltalán engedélyezték volna az Egyesült Államok törvényei.

Ramji a Microsoftnak a Samba projekttel való együttműködését hozta fel példaként azokra a szituációkra, amikor a cég a kompatibilitást támogatva beleegyezett egy nyilt forráskódú projekt megengedőbb licencelési feltételeibe...

A cikk folytatásához kattints ide!

• 7
• Vista
• XP