Cikkek

A komolytalan szoftvervállalatokról

kategória: Hírek — forrás: Computerworld — dátum: 2009-03-04 17:10:06

A hídtervezőkkel érdemes példálózni: amikor átmennek az első teherautók, alá kell állni a műnek. Akinek a hídja leszakad, az biztosan nem tervez több hidat.

A szoftverekkel valahogyan egész más a helyzet. Ott bármeddig lehet a technológiával, módszertanokkal, drága öltönnyel és aranykeretes szemüveggel varázsolni, a "halandó" úgysem ért semmit az egészből. Tegyük hozzá, hogy legtöbbször az előadó sem, aki az adatbázist bármikor összetéveszti a programozási nyelvvel, de azt annyira magabiztosan teszi, hogy a vevő csak tátott szájjal hallgatja az "informatikai vállalat szakértőjét". Ha már "szakértőnél" tartunk: aki a televízióban "informatikai szakértőként" nyilatkozik, az - finoman fogalmazva - a leggyengébb láncszem, hiszen aki ért hozzá, semmi pénzért nem állna kamera elé, van dolga, köszöni szépen.

Ott vannak aztán a szakmát módszeresen lejárató informatikai cégvezetők, akik egyetlen sor kódot nem írtak életükben, hiszen ők menedzserek, miért is kéne érteniük a programozáshoz? Persze nem kell, de akkor szoftvertervezésről, fejlesztésről, módszertanokról sem kellene nyilatkozni.

Visszakanyarodva a "szakmához" és a kis szendvicses konferenciákhoz: annyiszor meghallgattuk már, hogy itt az áttörés, az új technológia, módszertan, holnaptól a szoftvergyártás már tényleg "gyártástechnológia", pont úgy fog menni, mint tízezer darab csavart legyártani, nincs meglepetés.

Ez persze akkor sem volt igaz, holnap sem lesz igaz, egyszerűen azért, mert ilyen a téma. Tegnap gipszeltük az emberek törött lábát, holnap is gipszelni fogjuk. Tegnap éppen ilyen szoftvertechnológiát használtunk, holnap éppolyat fogunk, változik az idő, változó tudás kell, van, aki jobban veszi az új ötleteket, van, aki kevésbé. A "szoftvergyártásról" beszélni éppen annyira botor, mint "plázaterv-gyártásról" elmélkedni. Egy nagyobb szoftvernek annyira egyedi igényeknek kell megfejelnie, hogy szó sincs gyártástechnológiáról. A fejlesztők jobb esetben mérnökök, diplomával, egyedi, speciális problémákkal, bonyolult algoritmusokkal, nem pedig gépkezelők zsíros kézzel, szintidőkkel. Hogyan is lehetne összehasonlítani a kettőt?

Éppen ennyire különös a helyzet a projektek kiírásával és pályázatokkal kapcsolatban. Furcsa módon mindig a nagy nevek nyerik a nagy munkákat, de éppúgy, mint az autópálya-építkezéseken, az effektív munkát alvállalkozók és azok alvállalkozói végzik el.

Lassan azért kezd összeállni, hogy mitől lesz egy projekt százmilliós nagyságrendű, hiába buherálta össze három végzős hallgató az egészet egy hónap alatt: valamiből meg kell fizetni a nyilatkozókat, lobbistákat, drága öltönyöket, a gyártástechnológiáról papolókat. A "szakma", mondhatnánk...

Érdemes megnézni a projektek szintjeit is: a sales-csapat mögött szorosan ott áll a részlegvezető (a főnök haverja), mögöttük a projektvezetők (akik már hallottak a technológiáról, de jobban öltöznek, mint a fejlesztők, és valamivel kommunikatívabbak is), aztán valahol a sor végén ott vannak a fejlesztők. Utóbbiak az "én órabérre vagyok, mi közöm hozzá?" csapatot képviselik, hiszen látják, hogy bár százmilliós a projekt, kétezer forintos órabérért kell túlórázniuk a "kiváló módszertanokkal" megtervezett projekt miatt.

Ők persze mit aggódjanak, a nyers erő (nyers pénz) módszere úgyis megold mindent. Óriási pánik közepette a projektvezető végül megszerzi a még szükséges erőforrásokat: körülbelül sok fejlesztő kell még. Felvesznek hát a projektre még tíz órabérest, így a haszon 80 százalékról 70 százalékra csökken, de végül csak összeáll a "projekt". Kis jutalom a projektvezetőknek, hiszen miattuk ment az egész (dehogyis!), és minden rendben van.

A fejlesztést az effajta szervezeteknél külön nehezíti a saját, "jobb" módszertanok és "jobb" technológiák / keretrendszerek használata, amiket jobbára azért fejlesztettek ki az akkor éppen ott ülő fejlesztők, mert volt pluszpénz a projekten, és nem akarták a standard technológiákat megtanulni (meg azért amúgy sem fizetettek volna).

Ezek a fejlesztők már máshol ülnek órabérért, az új csapat próbál rájönni tízszer annyi idő alatt a működésre, de semmi gond, az ügyfél ezt is megfizeti (csak éppen nem tud róla)...

A cikk folytatásához kattints ide!

Korábbi hírek