Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál. Kérdés, hogy a különbség nőni, vagy csökkeni fog.

A Világgazdasági Fórum és az INSEAD által közösen készített Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés (Global Information Technology Report - GITR) létrejöttét a Cisco Systems támogatta. A jelentés részét képezi a hálózatos gazdaságra való felkészültség mértékét jelző mutatószám, a Networked Readiness Index (NRI), amelynek révén megállapítható, hogyan állnak az egyes országok az infokommunikációs technológia (ICT), és konkrétan a szélessáv nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

A hírekbe általában csak az NRI mutatók alapján készült ranglista jut el, ennek alapján Magyarország 134 ország közül a 41. helyet foglalja el. Azonban az NRI mutatószám és annak időbeli alakulása ennél jóval nagyobb információtartalommal bír. Magyarország NRI mutatószáma (az alábbi grasfikonon narancssárga színnel jelölve) a korábbi években javult, ám az elmúlt két évben csökkenni kezdett. Összességében az ország nagyjából megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest. Úgy tűnik, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget verseny-képességének javítására, illetve általánosságban az ICT-ben, konkrétan pedig a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.



Az általános kép további finomításához a Cisco két modellt dolgozott ki, ezek az ICT Map (ICT térkép) és az Internet Stages (Az internetes fejlettség lépcsői). A Cisco szerint e két modell kombinációjából (és a szélessáv elterjedtségének alakulásából) nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapításokat tehetünk, de az elemzéseket a jövőre néző stratégia meghatározásához is felhasználhatjuk.

Az internetes fejlettség lépcsői
Az internetkapcsolat ismerkedési szintje - egy ország akkor tartozik ebbe a fejlettségi szintbe, ha a felhasználók aránya eléri a 15 százalékot, de a háztartások legfeljebb egynegyede rendelkezik saját otthoni kapcsolattal. A jelentésben vizsgált összesen 157 országból 39 tartozik ide. Ezen a szinten - a mikrovállalkozásokat leszámítva - gyakorlatilag minden vállalkozás és a városi háztartások nagy része rendelkezik internetkapcsolattal. Az internettel való ismerkedés nagy elvárásokat teremt, a használat gyors terjedése mögött többnyire az online szolgáltatások és a jobb minőségű kapcsolat iránti kereslet áll.

Az extenzív szint - olyan átmeneti kategória, amelyben a háztartások legalább negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó. Magyarország az "extenzív" használat kategóriájába tartozik, és jelenleg az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten.

Az intenzív használati szint - itt a háztartások több mint fele (továbbá minden gazdasági szervezet és intézmény) szélessávú kapcsolattal rendelkezik. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada már használja az internetet. Például egyes magyar városok már ezen a szinten lehetnek. Az e-kereskedelmi, e-kormányzati szolgáltatások, B2B csoportmunka és a közösségi hálózatok elterjedtek, és a társadalmi szerkezet és a gazdaság szerves részévé váltak.

ICT Map
A fentiekben meghatározott lépcsők segítenek tisztább képet kapni arról, hogy a hálózatok széleskörű elterjedéséhez milyen kritikus tömegre van szükség. Egy ország infokommunikációs fejlettségének megállapításához az átfogó képet ad az ICT Map. Ez az ICT infrastruktúra, a gazdasági környezet (ökoszisztéma) és a technológia alkalmazása közötti kapcsolatrendszert tárja fel - az NRI adatai alapján.

Az ICT Development Map, azaz az ICT fejlettségi térkép összeállításához a 2008-2009-es NRI adatokat használták, ahol 127 országról, köztük Magyarországról rendelkezünk adatokkal. A két tengelyen az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet helyezkedik el.



Magyarország pozíciója jól rávilágít annak az előnyeire, ha egy ország egyszerre fordítja figyelmét az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztésére, és ezzel segíti elő a technológia alkalmazását. Az infrastrukturális beruházások magukban is rendkívül fontosak, de sokkal nagyobb eredményt hoznak, ha kedvező gazdasági környezetben valósítják meg őket.

Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági környezetét a hozzá hasonló országokéval és a legjobb gyakorlattal, akkor látjuk, hogy komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében. Bár az ország nagyjából hasonló helyzetben van, mint társai, a legjobb ICT környezettel rendelkező országokhoz viszonyítva van lemaradása.

Az infrastruktúra méretét tekintve Magyarország GDP-hez viszonyított IT-kiadásai a regionális társakéhoz képest magasabbak, ám messze elmaradnak az ICT Best practice (a legjobb gyakorlat szerint működő) országok szintjétől. A szélessáv elterjedését és alkalmazását támogató állami és magánberuházások hozzájárulhatnak az országnak a hálózatok használatából eredő versenyképességének javulásához - mivel Magyarországot már most is viszonylag magas szintű internethasználat (innen adódik az extenzív szintbeli besorolása) és stabil gazdasági környezet jellemzi...

A cikk folytatásához kattints ide!

• 7
• Vista
• XP